Raszteres kép

A raszterképek a pixel rácsszerűen vannak elrendezve, és gyakran bittérképnek is nevezik. A képpontok tárolásához szükséges adatmennyiség a képformátum által megjeleníteni képes színek számától függ. Tömörítés nélkül a raszteres fájl mérete gyorsan nagyon nagyra nőhet, ezért a legtöbb modern képformátum valamilyen tömörítést valósít meg, legyen az veszteséges vagy veszteségmentes tömörítés. Mindkettő jó munkát végez a raszterfájl méretének jelentős csökkentésében.

Minden képpontot jellemzően piros, zöld és kék komponensek (RGB) képviselnek. Az ezen RGB komponensek ábrázolásához használt bitek számát bit per pixelnek (bpp) nevezzük, ahol minél nagyobb a bit per pixel, annál több szín használható, és annál nagyobb a kapott raszteres képfájl mérete. A pixelenkénti bitek száma határozza meg, hogy hány egyedi szín jeleníthető meg a raszteres formátumban. Például egy pixelenként 12 bitet használó raszteres képformátum legfeljebb 4096 színt tartalmazhat.

A használható színek rugalmasabbá tétele érdekében sok korábbi raszteres formátum indexelt színpalettákat valósított meg, így a kép akár 256 színt is képes volt megjeleníteni az összesen 16,7 millió színből (egyes régebbi formátumok kevesebb színt támogatnak). Ez a megközelítés egy eltérő algoritmussal kombinálva, például a Floyd-Steinberg eltérő algoritmus tette lehetővé a jó képminőséget színes fotók tárolásakor.

Képernyőkép egy tank alapú videojátékból

Raszteres fájl egy régi Acorn Archimedes számítógépről

Egy videojáték raszterképe PNG formátumban mentve

A képformátumokkal kapcsolatos további információkért e két cikkben tárgyaljuk a különböző tömörítési módokat veszteséges és veszteségmentes tömörítés.